Soha nem tettem még közzé egy írásomat sem.
2-3 barátnőmön kívül még soha nem mutattam meg senkinek, nemhogy hagyjam hogy felolvassák irodalomórán!
hiszen utoljára 7.es koromban írogattam.
rímetlen verseket, unalmas novellákat.
gondoltam, majd nevetnek egy jót a gyerekes nyelvezeten, csirkés hasonlaton.
és a reakció?
nem hitték el.
vagyis
nem tudom hogy miért, de folyton azt kérdezgették a lányok:
"ezt tényleg te írtad? neeeem, biztos hogy nem. melyik netes oldalról másoltad? írónak kéne lenned!"
nem is tudom.
annyi mély, elvont és furcsa gondolat,érzés van bennem és ha akarnám se tudnám leírni mindet.
és hogy ezzel foglalkozzak? óó ugyan már.
attól még hogy eltudom játszani nagynéném komponálta, megindító, 1 oldalas zongoradarabját még nem leszek zongorista!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése