2015. március 26., csütörtök

gondoltam fenét

hahotázó csillagokat látok
a szurok fekete égen,
szentjánosbogárszerű egri csillagokat.
apró hangfoszlányokat az éterben,
lányokat egy veranda szélén hintázva.

csöppnyi félelem
halk üvöltés.

szűnő boldogtalanság,
kivirult virágok, kivirult emberek.
feszültséget kelt csajkovszkij
egy lepukkant volvóban.

meg kell fordítanom
az ösztön
és a felettes én
szerepeit.
többet kell hallgatnom az utóbbira,
fogalmam sincs miért akartam eddig kiölni magamból.

pesten vidéki vagyok,
vidéken pesti vagyok.

pozitív hozzáállás, menni fog ez.

nem olvasok regényt.
ősrégen elkezdtem egy lezbikus, fiatal anyuka történetet,
de még mindig nem fejeztem be.
gandhiról olvasok, buddhától, magyar pszichiáterektől.
nem regény, csak ömlengés, életvezetési tanácsokkal.

valami eltörött.

kinyílok, és ez baromi furcsa.
harcos feminizmus és a nyugati liberalizmus helyett
csak szeretet és erőszakmentesség kell.

befelé fordulva találni meg Istent, önmagamban.
cetlik nélkül hinni benne: lehet Visnu vagy Zeusz
természetfeletti testetlen irányító,
valahol minden vallás ugyanabban az Istenben hisz.

tenni a pszichoszomatikus betegségek ellen,
kitisztítani a testet, az elmét hogy együtt működhessenek.

elfogadni az embert, mert különleges és varázslatosan érdekes.
előítélek nélkül.
és hallgatni, csodálni még ha sokszor agresszív és utálkozó is.
segíteni, segítő kezet nyújtani polip módjára, minden felé.
szerénynek, alázatosnak, jókedvűnek lenni.

fiatalok vagyunk, szabadok vagyunk, boldogok vagyunk.

2015. március 7., szombat

mondjuk lehetnél a gasztronómiai élményem

kölcsönkapott beszélgetések
átnyálazzuk örkény egypercét,
belehalunk werther szenvedéseibe.
szendvicseibe.
szerencsére.

kutya ugat - ember harap.
zokniból kiugrós marhajókedv.

mintha le lehetne élni egy teljes örökkévalóságot
egy káposztamezőn ébredve, csupán egyetlen doboz cigivel.

szép.

hangosan üvöltetném a jó a rossz és a csúf zenéjét,
miközben hosszasan farkas szemeznék a macskával.
szeretnék egy lasszót is.
meg talán egy pár csizmát.
najó, akkor már kalapot is.
és mindehhez természetesen korabeli női paraszt ruhát,
vagy mit.

túl komolyan vett komolytalanság,
cataflammal túlélhető az ásítás roham,
és ha már itt tartunk - jöhet az új vbk.

nem túl jó, aránylag szar.

visszahódítjuk a motivációnkat.
tényleg, komolyan, valóban, eskü.
izti-bizti.
nem kell hozzá senkisemmi
önmagunktól vagyunk faszagyerekek,
itt az idő most már.
megfogni a nadrágszíjat,
elindulni a lejtőn felfelé.

kétheti vegetálás,
paul anka tedd a fejed a vállamra száma,
időszakos józanság,
nem is érződő sárga pallmall,
mr. jóképű francia doki szerelme (feszülős gatyában),
jófejséggel körül vett
boldog órák
hatása.

és grecsó jön utánam,
szaladok
szaladok
szaladok
vissza a káposzta mezőre
át a búzaföldön
a repce melletti út közelében.

futni, rohanni szelet hasítva
a lehetőségek elől
a felelősség alól - felőlem.
hajat dobálva menekülni piros körmökkel,
anne frank naplóját szorongatva.
n e m  s z a b a d.

interaktív pszichológia.

warhol banána,
magritte pipája vagyok.

párolgó levendulaolaj egy petri csészében,
konnektorból kinövő margaréta csokor,
csehtamás előbújó feje a második, szerelemmentes világháború után.

nahát, tetszettek volna forradalmat csinálni..?!

sikítva üvöltünk egy kistehén számot,
elidegenedünk egymástól,
so it goes - ilyen az élet.
egyetlen titkos jelszó létezik amivel megfogjuk a világot,
az achilles-sarkam: empátia.





és mi teszel most?