-1 nap

minden nagyszerű! sőt fergeteges! és minél többet mondogatom annál igazabb lesz.

utálom.mert boldog. fanninak legalább oka van rá. de neki?!semmi oka sincs és mégis pénteken majdnem elhánytam magam olyan rossz volt látni hogy milyen boldog. vagy csak tetteti. nemtudom. de undorító ember vagyok. nosebaj! lassan már inni is egyedül megyek. sőt. a héten mindennap vége volt a sulinak húztam haza bámultam a gépemet és piáltam. vagy ettem. vagy mindkettő. fuj.

éés holnap hétfő. juhéj. kezdődik megint elölről a mókuskerék. minden reggel becsukom a szemem a héven és mondogatom magamnak "-1nap a hétvégig". legszivesebben felrobbantanám az egész sulit. de előtte leönteném egyesével a tanárokat benzinnel és felgyújtanám. mindet. összegyüjteném a kibaszott kereszteket és baltával feldarabolnám.

szerintem őrültnek néznének.

úgyhogy inkább csak bemegyek, végigülöm a napot aztán kijövök.




                                   

nem hiszem el hogy van olyan ember aki boldog tud lenni egy hatalmas családi házban 3-4  tökéletes gyerekkel, egy jól fizető állásban dolgozó férjjel, egy nagy kutyával, szomszédokkal akik sütit sütnek és együtt kávéznak.

hogy lehet egy ennyire tökéletesen unalmas életet szeretni?

Az élet mit sem változott. Amelie továbbra is magányába húzódik és abban leli örömét, hogy ostoba kérdéseket tesz fel magának a világról vagy az elötte elterülő városról. Vajon hány párnak van éppen ebben a pillanatban orgazmusa?








Tizenöt.

nemtudok aludni..

elég szar hogy még ide sem vagyok képes leírni a problémáimat. nem tudom megfogalmazni azt a maradék érzést ami megmaradt bennem, mert szeretetet nem érzek az tuti. ááá mitcsináljak ?!fáj a fejem a hátam, a vádlim.tetoválást akarok. szabad akarok lenni. el akarok menni a suliból. kék hajszínt akarok. be akarok olvasni anyáméknak. el akarom tüntetni a hegeket a lábamról meg a csuklóimról.összeakarok költözni egy fiúval/lánnyal. járni akarok egy fiúval/lánnyal. nem akarok minden nap úgy felkelni hogy félek, ki kell mennem az emberek közé. nem akarok félni a haláltól. nem akarom senkinek érezni magam.nem akarom mindig azt hallatni hogy nincs pénzünk. nem akarom azt hallgatni hogy ez balázs miatt meg miattam van. nem akarom hogy balázs kiskirály legyen énmeg a félresikeredett kishuga. nem akarok macskákhoz beszélni. nem akarok egyedül itthon  lenni mindennap. nem akarok megint megbukni. le akarok szokni a rivóról. nem akarok  naponta 4-5 órákat aludni. és még végtelen sokáig folytathatnám a panaszkodási listámat. márcsak azt nem tudom hogyan oldjam meg ezeket a prolémáimat. ha melegebb lesz elköltözök egy hétre. mert megtehetem.


Aki tiltással nevel, hazudni tanít.

nevemnapja

"és most lehet a kittit is...de őt nem akarom" miért engem igen?

mi a véleményem a kittivel való kapcsolatról? semmi. csak sajnálom hogy én nem vagyok olyan jó mint a kitti. talán ha lányosabb lennék, ha lenne pasim és magassarkúba picsatáskával visítva ugranék minden találkozásunkkor a nyakába megfelelnék.vagy nem  is tudom mit vár el tőlem.bocsi hogy nem vagyok olyan mint ő.éshogy nem tudom kimutatni az érzéseimet. de amíg barátok voltunk legalább voltak érzéseim. mostmár csak zombi vagyok. gyorsan mérges leszek bárkire és bármelyik pillanatban képes vagyok elsírni magam és mindentől félek.több érzelem nincs bennem.

"a tényen nem váloztat hogy ő a legjobb barátnőm" nem hiszem hogy tudja mennyire kiakadtam amikor a 30 napos dalkihívásfaszságon a legjobb barátod kedvenc dalának nem engem jelölt meg hanem a kittit. tudom hogy egy internetes hülyeség de nagyon rosszul esett.mintha egy számot sem ismerne amit szeretek. mindegy.

igen. esélytelen helyzet vagyok. mert részegen felhívtam.bocsimegesik. azt hittem már ismer ennyire és elfogadja .de úgylátszik nem.

02.16.csütörtök.11:30

miért kérdezi meg mindenki h jól vagyok-e? úgyis tudják hogy hazudok..

02.16.csütörtök.15:09

majd beszélünk..akkorköszi!

02.16.csütörtök.15:35

a két legszebb csaj a janka meg a zsófi engem néztek tesin és rájöttek hogy jó  csaj vagyok. az orsi meg irigyli hogy milyen jól röpizek...én?!.. 

02.16.csütörtök.16:17

azmi hogy itt vagyunk kb 8an és már megint olyan egyedül érzem magam. ezt nem hiszem el.pont most jött rám hogy egyedül akarok lenni..amúgyis 1 hónapja kb magányosnak érzem magam..nem tudom miért..haza akarok menni és begyöpösödöttnagyi lenni.

02.16.csütrötök.16:50

fázommpedig az alkoholtól mindig melegem van. és még a kabát is rajtam van.

02.16.csütörtök.17:12

miért kuksolok a wcben már megint? 

02.16.csütörtök.18:43

legszarabb névnap...

02.16.csütörtök.19:15

máté sokkal jobban odavolt a berillért még részegen is pedig nyomultam rá ezerrel.ennél száááánalooom.

részeg vagyok, voltam és leszek.

véletlenül töröltem.szarokrá.

Vár

Egy várba vagyok befalazva.
Vagy inkább én magam vagyok a vár.
Nem is tudom.
Itt állok már évszázadok, vagy talán már évezredek óta.
Ódon falaimat benőtték a növények. Kertemben hatalmas fák állnak és elveszik a fényt, amelyet nagyon rég nem láttam már.
Furcsa illat terjeng a termeimben.
Az emberek, akik itt éltek és haltak meg egymás után, valójában nem változtattak rajtam semmit.
Sokkal erősebb vagyok náluk.
Kőből vagyok.
Örökké élek.
Ki akarok szabadulni innen.
Sötét van.

Ragyog, szinte szikrázóan fényes
a kivilágított bálterem. Rengeteg ember hömpölyög benne.
Az asszony fáradt.
Úgy érzi, ő éli minden résztvevő életét.
Nem akarja.
Nem akar még egy életet leélni.
Nem akar újra megszületni.
Meghalni sem akar.
Semmit sem akar.
Pihenni szeretne a csöndben.
Pedig tudja, hogy nemes cél vezérli.
Nemes cél érdekében vállalta a küzdelmet.
Ezt az egyet tudja, hát bíznia kell magában, bár most nem emlékszik
a célra.
Az is az ő döntése volt, hogy ne emlékezzen.
Eldöntötte, hogy megszületik és leéli ezeket az életeket, minden egyes megszületettnek az életét.
Csak most egy kicsit fáradt.
Pihennie kellene.
De álmaiban sem leli meg a nyugalmát, mert álmaiban egy várba van befalazva.

Vagy inkább ő maga a vár, amely évezredek alatt sem változik.
Érzi, hogy veszély fenyegeti.
Nem csak őt, de ami még sokkal fontosabb, egész küldetését.
A veszély forrása viszont ő maga.
Rosszul választhat.
Rosszul dönthet.
És akkor örökre ottmarad a várba falazva.
Ő, és minden, amit képvisel.
Valahol tudja a helyes válaszokat és helyes döntéseket, de most azokra sem emlékszik.
Amikor vállalkozott a feladatra, elég erősnek érezhette magát.
Tudja, hogy vissza kell szereznie az önbizalmát.
Megint álmodik.

Falaim erős kőből vannak.
Az emberek, akik itt éltek és haltak meg egymás után, valójában nem változtattak rajtam semmit.
Mert sokkal erősebb vagyok náluk.

De nem állok ellen tovább.
Felhagyok az iszonyú, évezredes küzdelemmel.
Elengedem magam.
Érzem, hogy falaim szivacsossá válnak.
Puhulok.
Olvadok.
Lassan áttetszővé válok.
Nem vagyok már olyan magas.
Falaimon áttör a fény.
Alig állom már útját a fénynek.
Egyre alacsonyabb vagyok.
Nem kevesebbnek érzem magam azonban, hanem többnek.
Mert eggyé válok a környezetemmel.
Érzem ahogy átjár a fény.
Érzem, hogy én magam vagyok a fény.
Teljesen beleolvadok a mindenségbe.
Nyugalom van végre.
ÉLEK VÉGRE.

A hét

kedden elmentem orvoshoz kiírt egész hétre és beutalt ideggyógyászhoz. geci..szerencsére csak 1 hónap megyek mert elöbb nincs időpont. baszott fejfájás miatt neurológiai eset lettem? vagy miapicsavan?

mindegy.

megnéztem 6 filmet és kiolvastam 2 könyvet. hű de ráérek..

ma pedig balázs őrültnagyházibulitcsap ami miatt elhívtam berillt hogy megmentsen balázstól és a barátaitól.

irigylem balázst. neki annyi barátja van, míg nekem csak haverjaim. persze nem az a fontos hogy hány barátja van az embernek, de azért irigylem.

tegnap felhívott amúgy. majdnem elsírta magát hogy őt mennyire bántják a tanárok. miattam. a magyar meg  az angol tanár neki panaszkodik hogy én mindig ellógok az óráikról. beszarás. hétfőn azt hiszem beszélgetni fogok ezekkel a tanárokkal hogy mégis mit képzelnek. ráadásul  mindegyikre van alibim szóval befoghatják. persze nem fogok magamon harakirit végre hajtani de megspórolhattunk volna egy 2 órás veszekedést ha nekem mondják a lelki bajaikat a tanárok és nembalázskának. mindegy apával azért jól elröhögcséltünk balázs sziporkázó hangja miatt.

szerdán elmentem a postára felkellett venni valami levelet. apának jött a nő pedig képes volt megkérdezni hogy a férjem-e. mármint apa. majdnem behaltam. utánna megmutattam a személyimet remélem leesett neki hogy 16 éves vagyok..

fanni valamelyik nap kétségbeesetten felhívott hogy mit vegyen ajándékba a petinek. olyan cuki volt. és őt is annnnnyira irigylem hogy hihetetlen. 

namindegy. mostmegyek kiposzterezem a szobám aztán fürdök, elmegyek az örsre és leiszom magam. jippijéé! 

2012/02/06/Hét

06:18
hogy lehet azon veszekedni h veszekszünk-e?!!


08:56
rosszul érzem magam a bőrömben.cserélnem kéne valakivel akinek rózsaszínvattacukrossznob élete van.talán akkor jobban értékelném a sajátomat..


12:13
ezaz gyerekek!ígérgessetek minden lófaszt aztán jaaj mégsee indokkal koppincsatok le.


13:20
hogy lehet az hogy 112 számból 90 szám fannira vagy szilvire emlékesztet?


13:41
Hanna most hívott. Boga beszélni fog a szüleimmel h ellógtam.most megkéneilyednem mintmindig de valahogy nem érzek semmit.már ez sem érdekel.. az új tetkómon gondolkozok. sanyival v zolival csináltassam?


15:54
egyetlen jó dolog van télben. azérzés amikor beledobom az égő cigit a friss hóba..

gitár

régen mindig arról álmodoztam hogy egy fiúval megszökünk. csakúgy. mert király érzés. egy szál gitárral kiutazunk egy menő helyre. ő gitározik én pedig a tökéletes hangommal és tánctudásommal elkáprásztatom a népet. ezzel természetesen rengeteg pénzt keresünk, amit késöbb cigire, piára és szerencsejátékra baszunk el.
de rájöttem hogy nincs semmiféle hangom, tánctudásom, tehetségem éshogy a vonzerőm teljes hiánya miatt egyetlen fiúval se tudnék megszökni.
ha valaki megkérezte eddig hogy miért nem gitározok mindig csak annyit mondtam: a gitáros pasik túl szexik, ha  én is gitároznék akkor elveszne a varázs.
most mégis kölcsön kértem berill gitárját.
+1 feladott elv

miabajvelem? vagy inkább a világgal?

azt hiszem elvesztettem az pozitív érzéseimet és a jó tulajdonságaimat. vagy voltak egyáltalán?..
igen, voltak. de már nincsennek. csak a rossz tulajdonságaim, gondolataim, érzéseim maradtak. nem érzem jól magam sehol és sehogy. és megint fázom. utálom ha suliban kell lennem, utálok itthon lenni, utálok az utcán,a metrón lenni. emberek között és egyedül. utálok létezni?!
utálok mindenkit és magamat.
és a folytonos kérdéseimet.
hogy miért?
hogy miért történik ez meg ez vagy miért nem történik?
miért nem vagyok senkinek elég jó?
miért hagy el mindenki?
mintha árva lennék. felemészt a magány. belefogok bolondulni.
és most nem feltétlen arra gondolok hogy egyetlen fiú sem vetemedne arra hogy huzamosabb ideig rám figyeljen.
mostmár eljutottam arra a szintre hogy a nemlétező barátaimmal is megutáltassam magam.
kövér vagyok, nemtörődöm, önző és féltékeny.
örstől hazáig majd elalvásig bőgtem. úgy egyszerre kijött belőlem. vagy csak az alkohol hatása volt?
de legalább megtudtam hogy vannak még érzéseim. csaképp rosszak.
 legszivesebben összefirkálnám magam piros kék és zöld színnel  hogy rám figyeljenek. bár akkor mindenki számára teljesen világos lenne hogy milyen üres vagyok. inkább rámöntenének egy doboznyi szürke festéket: parancsolj, megtaláltad önmagad!
féltékeny vagyok mindenkire. mindenkinek  megvan a maga társasága, szerelme, barátai,élete. kezdem elfogadni h nem férek be senkinek az életébe. mindenki boldogabb nélkülem. itthon is csak teher vagyok.
egy félresikerült gyerek.
miabaj velem?
rossz időben rossz helyre születtem?
már a zene se segít.
nem tudok már semmit se.