2012. július 1., vasárnap

hakuna matata azt jelenti semmi gond

éééés igen!
a Nagy Szomorúság újból visszatért.
765 perc fölösleges sorozatnézés.
vegetálok.
megint kezd szétesni minden.
ha nem ígértem volna meg h megyek tatabányára meg rockmaratonra, tuti hogy itthon csinálnám a semmit egész nyáron.
legszivesebben egésznap csak verném a falba a fejem.


hogyan bízhatnék másokban ha énis megbízhatatlan vagyok?
4 fiúval fetrengtem a fűben.
részegen.
zsófisan.
otthagyott.
nem az ő hibája.
csak.
fura.
ha tavaly csinálta volna biztos hogy világkatasztrófát éreznék.
de már nem  érdekel  ha otthagynak részegen,  vagy ha nem jönnek el oda ahova megígérték.




akár büszke is lehettem volna magamra, amiért az egyik srác azt a megjegyzés tette hogy 'nem adja könnyen magát'
de nem voltam.
egyáltalán nem.
mert nem igaz.


azon gondolkozom hogy mit csináltam másképp pénteken?
ugyanígy szoktam kinézni mindig, részegen mindig ilyen vagyok, nem  ugrottam  senkinek a nyakába, nem vetkőztem le meztelenre.
mégis 2 srác adott vagy 1500at amikor letarháltam őket.
és az a csöves?
na arról ne is beszéljünk..
4 pasi mozdult rám egy este alatt. 4!!
csodálkozom hogy senkivel nem történt semmi.
még egy nyamvadt szájra puszit sem adtam a szőkegyereknek pedig egész este ezzel basztatott.


még leírhatnám százszor hogy mekkora hülyepicsa vagyok de azzal nem jutnék előbbre.


mitcsináljak?


néha szeretnék egy 'vigyázat törékeny' cetlit ragasztani a homlokomra.



Nincsenek megjegyzések: