2ig bőgtem, mert beismertem magamnak olyan dolgokat
amiket eddig nem akartam.
mármint mindig is tudtam ezeket, csak nem mondtam ki
és nem néztem arra.
de ez nem mindig megoldás, hogy nem foglalkozom a problémával
csak áthidalom az idővel.
értelmetlen.
tegyük fel jól tanulok. tegyük fel lesz egy diplomám vagy kettő.tegyük fel jó munkahelyem lesz.
találok egy hapsit, összeházasodunk, két gyerek, családi ház, anyámkínja.
EZ a legjobb eset.
boldog leszek?
nem.
zsákutca.
mindenhol.
ha jó munkám lesz, a férjem fog csalni vagy a gyerek lesz semmirekellő.
ha jó férjem lesz, a fizum lesz alacsony vagy utálni fogom a munkám.
és egyszerűen nem tudok máshogy gondolkodni,
itt van előttem a példa
az összes példa
és valami mindig elcsesződik
és csak a rossz utakat látom
mindegyik egyformán rossz.
ezért a legrosszabb felé tartok.
ha már úgyis szar lesz minden, nem kurva mindegy?
hogy honnan tudom?
onnan hogy mindig, mindenhol ez van.
akkor meg mi értelme?
és én nem akarom ezt.
a feleségem lelép egy pénzes pasival,
a feleségem lelép egy börtöntöltelék munkanélküli pasival,
születésem után egy héttel meghalok,
a lányom meghal, a férjem elhagy én pedig megzakkanok,
a férjem csal és alig látom, a gyerekeim szemétrevalóak.
van más kimeneti lehetőség?
tökmindegy, hogyan és hol de valami elcsesződik
és akkor feleslegesen izzadtam vért
hogy megteremtsem magam köré a szokványos életet.
mit csinálok tehát?
kiégek még felnőtté válásom előtt, elnyomom a gondolataimat az ivással és nem érdekel semmi, de semmi a világon. megpróbálom jól érezni magam, amíg még lehet.
biztos, hogy nem leszek szorongó, pénzhajhász, elfásult felnőtt.
mi leszek tehát?
semmi.
az örökkévalóság.
mielőtt belelöknének a pokolba, beleugrom magamtól.
ezaz egyetlen amit csinálhatok.
ó ó, kis naivak.
még hogy igazi?
hogy létezne már ilyen?
pár éven belül elhal a szerelem legalább az egyik oldalról
és utána már csak szenvedsz mellette, kötelességből
miközben mindre boldogtalanabbak vagytok mindketten
és már csak a halál marad.
nem mintha akkora kapcsolatszakértő lennék, sőt.
de ezt látom magam előtt folyamatosan
és nem akarok belekerülni az örvénybe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése