Heaven can wait we're only watching the skies.

najó, a multkor egy kicsit túlzásba vittem a hisztizést. tényleg nem nagy dolog végülis jót akarnak és elengedtek. ez a lényeg, nem?
amúgymeg most mivan?
elkezdtem olvasni az üvötő szeleket.
bazdmeeeg.
és rózsaszínű a körmöm. ráadásul halvány rózsaszín.
bazdmeeg.
mostmár hivatalosan is puding vagyok. kívűl belül.
jeee.
még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne. még ne.még ne. még ne. még ne.
még nem akarok ilyen lenni.
basszus.
még annyi mindent nem csináltam.
nem akarok "megkomolyodni".
nem akarok felnőni.
nem akarok normális lenni.

nem fogok beállni a tömegbe.

még nem aludtam utcán. nem volt színes hajam. nem tomboltam végig egy koncertet valaki nyakában. nem szívtam el 3 doboz cigit egymás után. nem volt szájkarikám. nem fürödtem margit szigeten a szökőkútban. nem nyitottam ki foggal sört. nem ugráltam végig a metrón kotkodácsolva(pedig ezt megfogadtam a melindával meg a csengével). nem raktam fel senkivel olyan undorító lakatot deákon. nem pusziltam meg csövest.

bakancslista. mielött felnövök - persze nem fogok soha de tegyük fel hogy mégis- meg kell csinálnom ezeket. mondjuk sokkal több van, majd még gyüjtögetem. most hirtelen ennyi jutott eszembe.

persze kurva felesleges mindezt megcsinálnom ha egyedül csinálom. 

akkor már inkább el se kezdem.