elkezdődött

holnap folytköv.

zseniális

'életem képe'

A pataknál megkönnyebbülve mosta le testéről a sarat. Végeztével boldogan ugrált a part felé, a fa tövében azonban három rózsaszín, kövér malac szájában találta a ruháit. Megpróbálta tőlük elvenni, de azok fellökték, s a mocsárban landolt. Végül meztelenül és mocskosan indult ruhát keresni a faluba. Megint.

A vékonyka hajtincs bele-bele hintázik a szemembe. Hangos szélviharral fújom fel a többik közé, de ő makacsul visszatáncol az arcomba. Idegesen vágom ki a hajhagymákkal együtt, de a rozsdás bicska helye elfertőződik. Végül kétségbeesetten eszem meg a kihullott hajamat tincsről tincsre. Hátha visszanő.

-Anyu! Beleesett a kiskacsám a vízbe.
- Gyere szívem, megtanítalak úszni és akkor utolérheted. - mondta az ismeretlen nő, azzal belelökött a folyóba. Még mindig nem tudok úszni.

nagyon fázom.
nincs fűtés.
nincs kocsi.
nincs új táska.
nincs új sál.
nincs darált hús.

'nesze egy ötös'. hát így nem kell, odaadom a gyereknek. nekem se kell. najó mégis, eliszom.
mennyi maradt belőle? kettő. gratulálok, miattad nincs új aksi és nincs darált hús.
bor. drága sör. nyomulós srácok. melegek voltak. persze, ezzel semmi baj nincs de akkor ne nyomuljanak. félmeztelen pogózó srácok. táncolj velünk. nem akarok. de gyere már. de nem szeretnék a kurva anyádat. akkoris jössz. megrángatlak jobbra balra úgyis  részeg vagy hátha behánysz. jaj de jó, legalább elestél ez is jobb mint a semmi.
gratulálok baz'meg.

nagyon fázom.
képtelen vagyok bármit is csinálni, mert rettenetesen fáj a fejem.

mai piú

neeeeeeeeeeheehememmmm!
tragédia ami itt folyik, 
anti-szerencse kerék,
végelgyengülésben szenvedő minipingvin.

3 órája tanulom ezt a szart és kb tudom mit jelent a lavanderia és tudom mikor volt az örökösödési háború.
ennyi.
nnem, ez nem költői túlzás.
nem birok tanulni.
ülök az asztalnál és mondom magamba a dolgokat
és amikor 40 szer elismétlem ugyanazokat a szavak,
rátérek a következő szóra mert bazdmeg, 5 perc alatt csak megtanulok két tetves szót
de neeemm, ugyan hogyan is képzelhettem.

és tudom, hogy másnap talán emlékezni fogok rá
de ez most hidegen hagy.

nem tudok tanulni mert ideges vagyok, hogyan fogok teljesíteni
és nem tudok teljesíteni mert nem tudtam tanulni az idegesség miatt.

ördögi kör.

ráadásul  minek tanuljak, teszem fel a kérdést,
ha azért is egyest kapok mert menstruálok.
najó, nem pont emiatt de közvetetten.
és persze álljak le magyarázkodni.
és a kurva anyád, szenvedjél te minden hónapban az érzéseiddel
a premenstruációs szindrómáddal
és utána kötekedjél.

hiányzik az alvás,
a kipihentség és a pörgés
megint lassú vagyok és fáradt
pedig az első három hét jól ment.
nem tudtam, hogy ennyit számít, hogy kilenc órát alszom vagy csak ötöt.

amúgy egész jó a kedvem, köszönöm kérdéseteket.
ja, hogy nem is volt semmilyen kérdés?!

semmi gond, túlnyomórészt jó a hangulatom
nagyon furcsa amikor történik valami
és valaki mond valamit vagy nem mond
vagy épp nem látom eredményét a magatartásomnak,
olyankor rögtön feldühödök és alig bírom ki, hogy ne rohanjak azonnal haza
mint egy seggbe lőtt gazella
és ne álljak soha többet senkivel szóba.
aztán valaki mond valami teljesen más témát
és én tök normálisan válaszolok
és nem történt semmi
nem rohantam le oroszországot egy vízipisztollyal,
de még el sem lógtam.
és olyan érzésem van, hogy who's care?
minden megy tovább, nem szabad felfuvalkodott, pöffeszkedő méregzsáknak lennem
csak elengedem a felgyűlt dühömet és Brionyval foglalkozom,
aki épp most tette tönkre nővére életét egy hamis tanúzással.

rendkívül csodálatosanmesésen érzem magam,
amióta orsibulin kibőgtem a fél világomat
mintha megszabadultam volna mindentől.
és nem történt semmilyen karambol, lavina, égzuhanás-földindulás.
persze, pont irodalomból van két szar jegyem, amivel esetleg talán lehet 
ismétlem előfordulhat, hogy tovább tanulnék és csinálnék is valamit érettségi után. 
de hát take it easy, mindenmásból istenkirály überfrenetikus vagyok.
szóval a csajok imádnak a suliban,
a tanárok úgyszintén,
valamint a bátyám, a volt osztálytásaim, a kiscicám, a szembeszomszéd, macifiú és eunuchcsirke, a srác a kocsmából, az egri csillagok.
anyu pedig spenótot csinált, szóval ha erre vetemedik akkor neki is imádnia kell.

Amilyen önmagadhoz vagy, olyan leszel másokhoz is. Ha szereted önmagad, másokat is szeretni fogsz. Ha képes vagy áradni a saját véleményeddel, a kapcsolataidban is képes leszel áradni. Ha belül megfagytál, kívül is fagyott leszel.    -Osho

szóval megkaptam az első szar jegyem, ráadásul irodalomból, ráadásul azért, mert késtem.
és elindult a lavina, itt egy ellógott angol, ott egy karó futásból.
mint mikor meghúzzák a ravaszt és az alig ruhás csajok shortban és kibuggyanó mellekkel eresztik le a fekete fehér kockás zászlót.
a mustangok hét másodperc alatt elérik a maximális sebességüket
és ki tudja?
talán a következő rosszul bevett kanyarban a sofőr agyveleje a szélvédőn landol
persze nincs visszaút, bent ragadtál a totálkáros tíz milkás kocsidban
menekülni csak tudsz, ha hagyod, hogy kiröhögjenek amiért nem bírtad, feladtad, tovább álltál.
szóval becsapódás előtt még megfogom a mellettem ülő csinibaba comját, rávigyorgok és rükvercbe rakom a járgányt.
talán tolatva nem megyek falnak, nem vérzek el.

a gonosz nem az aki kínoz odabenn

enyém a vár, tiéd a lekvár

már megint.
igenigen itt tartunk.
már megint.
egy újabb elcseszett este, egy újabb hisztérikus telefonhívás.
csecsemő.

basszameg!
a graceklinikában kibaszott emberek halnak meg minden kibaszott nap,
lezuhan a repcsijük, lábakat kell amputálni meg csuklókat műteni
és én mégis összetörök egy hülye elcseszett szülinap miatt
egy hülye nadrág miatt ami nem megy össze rajtam
és a  kibaszott hülyehülyehülye rossz kedvem miatt.
persze, aztán minden kurva bulin hányásig iszom magam és órákig bőgök
azt kiabálva, hogy gyenge vagyok és nem kívánok tovább élni ebben a szarban.
gyógyszerért pitizek, nyivákolok ha nem az én zenémet hallgatjuk
és másokat is egy félmásodperc alatt letudok lohasztani.

tökmindegy, nincs is kedvem erről beszélni
nevetséges ez az egész.