2015. március 7., szombat

mondjuk lehetnél a gasztronómiai élményem

kölcsönkapott beszélgetések
átnyálazzuk örkény egypercét,
belehalunk werther szenvedéseibe.
szendvicseibe.
szerencsére.

kutya ugat - ember harap.
zokniból kiugrós marhajókedv.

mintha le lehetne élni egy teljes örökkévalóságot
egy káposztamezőn ébredve, csupán egyetlen doboz cigivel.

szép.

hangosan üvöltetném a jó a rossz és a csúf zenéjét,
miközben hosszasan farkas szemeznék a macskával.
szeretnék egy lasszót is.
meg talán egy pár csizmát.
najó, akkor már kalapot is.
és mindehhez természetesen korabeli női paraszt ruhát,
vagy mit.

túl komolyan vett komolytalanság,
cataflammal túlélhető az ásítás roham,
és ha már itt tartunk - jöhet az új vbk.

nem túl jó, aránylag szar.

visszahódítjuk a motivációnkat.
tényleg, komolyan, valóban, eskü.
izti-bizti.
nem kell hozzá senkisemmi
önmagunktól vagyunk faszagyerekek,
itt az idő most már.
megfogni a nadrágszíjat,
elindulni a lejtőn felfelé.

kétheti vegetálás,
paul anka tedd a fejed a vállamra száma,
időszakos józanság,
nem is érződő sárga pallmall,
mr. jóképű francia doki szerelme (feszülős gatyában),
jófejséggel körül vett
boldog órák
hatása.

és grecsó jön utánam,
szaladok
szaladok
szaladok
vissza a káposzta mezőre
át a búzaföldön
a repce melletti út közelében.

futni, rohanni szelet hasítva
a lehetőségek elől
a felelősség alól - felőlem.
hajat dobálva menekülni piros körmökkel,
anne frank naplóját szorongatva.
n e m  s z a b a d.

interaktív pszichológia.

warhol banána,
magritte pipája vagyok.

párolgó levendulaolaj egy petri csészében,
konnektorból kinövő margaréta csokor,
csehtamás előbújó feje a második, szerelemmentes világháború után.

nahát, tetszettek volna forradalmat csinálni..?!

sikítva üvöltünk egy kistehén számot,
elidegenedünk egymástól,
so it goes - ilyen az élet.
egyetlen titkos jelszó létezik amivel megfogjuk a világot,
az achilles-sarkam: empátia.





és mi teszel most?

Nincsenek megjegyzések: